Az afrikai sertéspestis veszélyeire figyelmeztetnek!

Fokozott elővigyázatosságra intik a szakemberek a Szatmár megyei vadászokat, mivel Ukrajna felől az afrikai sertéspestis „betörésére" lehet számítani. Noha ez a betegség emberre nem veszélyes, rendkívül gyorsan terjed és nagyon gyors lefolyású, tehát komoly károkat okozhat.

Az afrikai sertéspestis elsősorban Litvániában, Fehéroroszországban és Ukrajnában ütötte fel a fejét. Ismertetőjelei közé tartozik a jelentős belső vérzés és a lép megnagyobbodása. Terjedhet az etetőkben elhelyezett táp közvetítésével, de kullancsokon, szúnyogokon keresztül is. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság munkatársa arra kérte szerdán a 49 Szatmár megyei vadászterület vadászait: fokozottan ellenőrizzék a területükön élő vagy kilőtt állatokat.

Az afrikai sertéspestis egy olyan halálos sertésbetegség, mely ellen nincs vakcina. Klinikai tüneteit tekintve hasonlít a klasszikus sertéspestisre. A betegség a veszélyes, fertőzött sertéstermékekkel messze elhurcolható, hevenyen vagy idülten lezajló és nagy mortalitással jár. A nyirokszöveteket és a vérerek falát károsító iridovírus idézi elő. Terjesztésében a fertőzött állatokban kialakuló vírushordozásnak is döntő szerepe van. A kórokozója egy DNS-t tartalmazó vírus, mely a rothadó húsban négy, a füstölt sonkában öt-hat hónapig megőrzi a fertőzőképességét, a talajban nyáron száz, télen pedig akár kétszáz napig is életképes marad. A vaddisznók esetében kullancscsípés útján is terjed, míg a házi sertések rovarcsípés következtében fertőződnek meg, vagy úgy, hogy az egészséges jószágok esznek a beteg állatok kiprüszkölt orrváladékával, felköhögött nyálával megfertőzött táplálékból.

Attól függően, hogy mennyire virulens a vírustörzs, 4-9 napig tart a lappangási idő. Ezt követően a gyors lefolyású kór esetében 40-41 Celsius-fokra szökik fel a beteg jószág testhőmérséklete, étvágytalanná válik, a füleken és a has alján vörös vagy liláskékes foltok, a bőrfelületen pedig bevérzések jelennek meg. Az állat lefekszik, alvadt véres csíkokat, alvadt vérdarabkákat tartalmazó híg székletet ürít. A lassú lefolyású betegség esetén váladék kezd folyni a fertőzött sertés orrából, a szem kötőhártyája begyullad, s orrvérzés lép fel. A gyors lefolyású afrikai sertéspestis 4-5 nap, a lassú lefolyású egy hét alatt végez a jószággal.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy máig sem sikerült kifejleszteni sem a kór gyógyszerét, sem a megbetegedést megelőző védőoltást. Csak a beteg, illetve a megfertőződésnek kitett állatok elpusztításával és az elpusztult, elpusztított sertések, elégetésével lehet megállítani a terjedését.

Szerencsére a betegség emberre nem jelent kockázatot, de a fogékony állatfajoknál sok egyedet elpusztít. Romániában eddig nem észlelték a betegséget, ám az Ukrajnában lokalizált esetek veszélyesen közel vannak a romániai országhatárhoz.